Jellemzői

A punk zenekarok gyakran próbálnak versenybe szállni a hatvanas évek garázs rock együtteseivel. A punk rocknál fontosak az egyszerű zenei szerkezetek és megoldások. A korai angol punk fanzin, a Sniffin' Glue 1977-ben megjelentetett néhány ábrát, amely három akkordot ábrázolt, az alábbi kísérő szöveggel: "Ez egy akkord, ez egy másik, ez egy harmadik. Most alakíts zenekart.". A legtöbb punk dal versszak-refrén szerkezetű és 4/4-es ütemmutatójú. A rövid számok szintén a stílus alapjaihoz tartoznak. A dalok hossza általában két és fél perc, de néha kevesebb, mint fél perc. A punk rock tempója a korábbi rock irányzatokénál gyorsabb.

A punk jellegzetes hangszerei a dobfelszerelés, egy vagy két elektromos gitár és egy elektromos basszusgitár, amelyek az éneket kísérik. A dobok többnyire keményen és szárazan szólnak és egyszerű felépítésűek, általában négy darabos készletet használnak, amely tartalmaz egy pergődobot, egy állótamot, egy lábdobot és egy basszus dobot, valamint néhány cintányért, köztük egy hi-hatet, egy-két crash-t és egy ride-ot. A dobverők szintén egyszerűek, az alap negyedek lejátszására a basszus dobot vagy a lábdobot használják (habár a hardcore punk dobjátéka általában gyorsabb és nehezebb, mégis azonos felszerelést igényel). A basszus szekció általában a gitáros(ok) által játszott akkord néhány alap hangjegyét szólaltatja meg. A gitár részek nagyrészt torzított power akkordok, hasonlóak a Link Wray által játszottakhoz, habár némelyik zenekar surf rock szemléletű, könnyebb "vibrálóbb" dallamokat játszik. Az ének (az angolszász előadók esetében) gyakran nazális, és inkább beszédnek, mint éneknek hat. A zene legyártása során a minimumra törekednek, némelyik felvételt egy garázsban álló felvevővel rögzítik. A zenekar tagjai legtöbbször nemcsak zenélnek, hanem a felvételeket is maguk készítik és terjesztik.Az 1970-es évek közepén a punk dalszövegek szókimondóak voltak, társadalmi és politikai téren egyaránt, amely megkülönböztette őket a kortárs művektől. Az olyan szerzemények, mint például a The Clash "Career Opportunities" és "London's Burning" című számai, a munkanélküliséggel, az unalommal és a városi élet más nyomasztó problémáival foglalkoztak; néha nyíltan becsmérelve a kormányzatokat és az uralkodóházakat, ahogyan azt a The Sex Pistols is tette a "God Save The Queen" és az "Anarchy in the UK" című dalaiban; egyesek pedig határozottan anti-romantikus módon ábrázolták a szexet és a szerelmet, ahogyan a The Voidoids' tette a "Love Comes in Spurts"-ben.